Ha a nőknek péniszük lenne

Aki jó az ágyban, nem a saját feje után megy | hu

Charles Darwin angol természettudós, — Darwin után a nemi szelekció hosszú évtizedekre erősen háttérbe szorult, szinte feledésbe merült: olyannyira, hogy az as években gyakorlatilag újra fel kellett fedezni.

Ennek főbb okai: szkepticizmusa szexualitással szembeni előítéletek, prüdériavalamint ragaszkodás ahhoz, hogy az ember az állatvilág felett áll. A biológusok addig főleg a természetes szelekcióval magyarázták, igyekeztek magyarázni az egyes fajspecifikus vonásokat, ill.

Az utóbbi néhány évtizedben azonban egyrészt az állatok viselkedésével foglalkozó etológiamásrészt pedig az ember lelki folyamatait, viselkedését tanulmányozó pszichológia részéről egyre több jelenséget sikerült viszonylag egyszerűen megmagyarázni a nemi szelekció révén, ami felbátorította a kutatókat.

A nemi szelekció általában[ szerkesztés ] Az elképzelés alapja, hogy az állatok számos olyan jellegzetességet fejlesztettek ki, amelyek szigorúan véve nem szolgálják az egyedet a túlélésben, viszont segítenek neki abban, hogy minél több utódja szülessen.

Ezt a nemi szelekció segítségével kétféleképpen érik el: valamely jellegzetességgel vonzóvá teszik magukat az ellenkező nem számára nemek közötti, interszexuális vagy epigámikus szelekció ; vagy elriasztják vele az azonos nemű vetélytársakat nemen belüli, intraszexuális szelekció.

Ahhoz azonban, hogy a nemi szelekció működjön, egyrészt az egyik nemben ki kellett alakulnia valamely jellegzetességnek, másrészt pedig az ellenkező nemben vonzalomnak kell ébredni a kérdéses jellegzetesség iránt.

Mekkora az ideális?

Óriásszarvas csontváza: a szarvak hossza elérte a 2,7 m-t, tömegük pedig a 40 kg-ot. Míg tehát a természetes szelekció olyan tulajdonságokat fejleszt ki egy faj számára, amelyek segítik az egyedeket a túlélésért vívott harcban, addig a nemi szelekció a felelős általában egy fajon belüli olyan változatosságokért, amelyek nem szolgálják szigorúan az egyedek túlélését. Ugyanakkor a nemi szelekció révén ennek az ellenkezője is bekövetkezhet: vagyis új fajok is kialakulhatnak.

Az állatvilágban a nőstények versengése a hímekért sokkal ritkább. A nemi szelekció mint a természetes szelekció motorja[ szerkesztés ] Tollas dinoszaurusz rekonstrukciója Az már Darwinnak is gondot okozott, hogy az állatok számos, a túlélés szempontjából hasznos szerve miként fejlődhetett ki.

Az ugyanis nem volt kérdés, hogy egy-egy hasznos szerv kifejlődéséhez hosszú idő kellett, de az viszont már igencsak nehezen elképzelhető, hogy fejletlen formáikban hogyan maradhattak meg az egyes szervek amíg hasznossá nem váltak: hiszen a természetes szelekció minden a túlélés szempontjából felesleges dolgot szigorúan kirostál. Ezt a problémát Geoffrey Miller amerikai evolúciós pszichológus szerint a nemi szelekció segítségével lehetne feloldani.

Miller az első madarak tollas dinoszauruszok tollait hozza fel lehetséges példának. A mai madarak szárnyai nyilván nem hirtelen, hanem fokozatosan jelentek meg.

Ha az isten villás farkat adományozott volna a férfiaknak, nyilván nem lett volna szükség arra, hogy a freudista pszichoanalitikusok és követőik kerek egy évszázadon át gyártsák elméleteiket arról, hogy a klitorisz milyen módon melegágya minden női devianciának, abnormalitásnak, neurózisnak, hisztinek, immoralitásnak és igen, kapaszkodjunk meg: magának a FRIGIDITÁSNAK is. Persze nem is olyan nyilván. Mert lehet ugyan, hogy a villás farok kompatibilis méret esetén minden különösebb odafigyelés nélkül tudott volna örömöt okozni a klitorisz gazdájának - és isten feltételezett céltudatos rendeléseként ez persze automatikusan legitim és felszentelt aktusa is lehetett volna a faroknak - de ez még nem küszöbölte volna ki azon elméletek szükségességét, melyek segítségével a villás farok birtokosai a nőket passzivitásra, feltétlen megadásra és engedelmességre tudják kényszeríteni. És persze arra, hogy ne csak a világot, saját magukat is elsősorban a férfiak szükségletein, érdekein, elvárásain és interpretációin keresztül szemléljék. Ahogy egy csatározásban és megadásban edzett barátnőm fogalmazta sanyarúan: "Egész életemben arra lettem trenírozva, hogy szembehelyezkedjek magammal.

Az is nyilvánvaló pénisz minden lyukban, hogy az első szárnyakkal pontosabban: tollas végtagokkal még nem tudtak repülni az ezzel rendelkező dinoszauruszok. Miller szerint az első tollak véletlenszerűen, pusztán testi díszítményként jelenhettek meg, és a nemi szelekció révén maradtak fenn, ill. Azután pedig, hogy idővel egyes egyedeket a tollas végtag segített a túlélésben, már a természetes szelekció révén fejlődhetett tovább.

Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenthet számukra.

A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat. Ugyanis betegségek, sérülések, genetikai rendellenességek általában rontják a test szimmetriáját.

Az interszexuális szelekció eredménye a nemek külalakját illetően általában a díszes tollazatban és egyéb külsőségekben mutatkozik meg. Példa intraszexuális szelekcióra[ szerkesztés ] A nemen belüli szelekció ha a nőknek péniszük lenne általában a hímek megküzdenek egymással a dominancia-rangsor magasabb pozícióiért ill. Mivel legtöbbször ez a küzdelem test-test elleni főleg rituális, olykor vérre megy, de ritkán élet-halál harcezért ezen fajoknál a hímek testmérete nagyobb, mint a nőstényeké.

Ennek oka, hogy a hímek kompetíciója versengése elsősorban a testi erőben jelentkezik. Nőstény és hím elefántfóka: jól látható a hatalmas méretkülönbség közöttük Egymással küzdő szarvasbikák Hím és nőstény oroszlán Vetélkedő zsiráfbikák Jó példa erre az elefántfókák Mirounga angustirostris esete: a szaporodási időszak előtt a bikák keményen megküzdenek egymással a kedvező fekvésű partszakaszokért.

1. Streptoderma a péniszen
2. A pénisz nem hazudik - Lassabban baby!
3. Miért reggel rossz a merevedés

Az eredmény: az elefántfóka bikák kétszer-háromszor nagyobbak, mint a tehenek. A fentieket Patricia Brown amerikai pszichológus állatkísérletei is megerősítették.

Brown és munkatársai szíriai aranyhörcsögök hímjeit párosával összeengedték, hogy az egymás közötti harcaik során kialakuljon közöttük a dominancia-rangsor. Az egyes kifutók egy közös térre nyíltak, ahová ovuláló nőstényeket helyeztek el egyesével. Ezzel a kísérlettel arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy ha csak a nőstényeken múlna a választás, akkor vajon milyen hímet választanának maguknak? Azt kapták eredményül, hogy a nőstények mindig a legdominánsabb hímet választották.

Ez leginkább a territoriális területvédő hímek esetén kifejezett: egy állatfaj esetén minél nagyobb a hímek által birtokolt háremek átlagos mérete, annál nagyobb a fajon belül a hímek és a nőstények közötti méretkülönbség.

Az intraszexuális szelekció azt is eredményezi, hogy egy populáció nem mindegyik egyede vesz részt a szaporodásban.

Ez a jelenség megfigyelhető például az oroszlánoka vízilovaka gorilláka páviánoka makákóka hulmánok és néhány rágcsálófaj között.

Sok állat fajnál nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy esetükben melyik fajta nemi szelekció működik. Ez a helyzet a szarvasfélék Cervidae és antilopfélék Antilopinae esetében is, amelyek hímjei a párosodási időszakban a nőstények előtt küzdenek meg egymással. Általában a győztesek párosodnak, de elképzelhető, hogy a hímek agancsai, teste és mozdulatai is befolyásolják a nőstényeket. Nemi szelekció az állatvilágban[ szerkesztés csökkent pénisz elveszítette az erekcióját Nemi szelekció a gerinctelenek között[ szerkesztés ] A nemi szelekció csak az ivarosan szaporodó fajok között létezik és az alacsonyabb rendű állatoknál kevésbé kifejezett vagy látványos.

Ennek oka nagyrészt az, hogy náluk az ivadékgondozás viszonylag kis ráfordítást igényel. Ez legtöbbször abban merül ki, hogy a petéiket valamely biztosabb helyre rakják le: nagyszámú utódaikat ezután gyakorlatilag rábízzák az elemekre és a véletlenre.

A gerinctelen fajok különböző nemei általában szag- hang - és vizuális jelekkel hívják fel egymásra a figyelmet amely módszerek persze a magasabbrendű gerinces fajok között is megfigyelhetőek : vagyis rájuk inkább az interszexuális szelekció a jellemző. A gerinctelenek legnagyobb fajgazdagságú törzsét az ízeltlábúak adják, így a példákat könnyebb közülük választani.

A G-pont körüli vita

Szagjelek[ szerkesztés ] Szagjeleket főleg a repülő rovarok használnak. A fajok legtöbbjénél a hímek [a selyemlepkéknél Bombyx mori a nőstények] jellegzetes anyagokat bocsátanak ki ezeket általánosságban feromonoknak nevezzükamelyeket ha a nőknek péniszük lenne nőstények megfelelő receptorok segítségével érzékelnek, és képet kaphatnak általa a hímről.

A feromonok hatóanyaga és hatótávolsága legtöbbször fajspecifikus. Ebben a versengésben azok a hímek a sikeresebbek, amelyek minél több nőstényt tudnak minél nagyobb távolságról magukhoz csábítani.

Mit értünk átmeneti nemi szerv alatt? Előfordul, hogy megszületés után nem lehet egyértelműen meghatározni a gyermek nemét, ilyenkor átmeneti nemi szervekről beszélünk. A nemi szervek kialakulása A belső nemi szervek kiefejlődését az Y kromoszómán elhelyezkedő SRY gén irányítja. Amennyiben a gén jelen van, a magzati fejlődés hatodik hete körül kialakulnak a herék, és visszafejlődik a leendő petefészek.

Az illatok azonban sokszor a ragadozók figyelmét is felkelthetik, és emiatt nem érdemes annak intenzitását egy szint fölé emelni. E hátrány kiküszöbölésére sok faj erősen fajspecifikus feromonokat használ, amelyeket csak saját fajtársaik tudnak érzékelni. A feromonokat a mezőgazdaságban a rovarirtáshoz is felhasználják: segítségükkel csalják csapdába valamely kártevő rovarfaj hímjeit.

Hím szarvasbogár. Nőstény szarvasbogár. Egy másik hatékony módszer a nőstények figyelmének felhívására a gerinctelenek között a hangképzés.

10 dolog, amit nem tudtál a péniszről

Az ízeltlábúak között ennek nagyon jó példáját adják a kabócák és a tücskök. A hangjelekről is elmondhatók ugyanazok, mint a szagjelekről: jó, ha nagy a hatótávolságuk [például a lótücsök Gryllotalpa vulgaris Y alakú üregből ciripel, hogy hangját minél messzebb lehessen hallani]; de ugyanakkor a ragadozók figyelmét is felhívhatják [például egy észak-amerikai tücsökfaj Gryllus intiger a prédája egy parazita légyfajnak Euphasiopteryx ochraceaamelynek példányai a ciripelő hímekre helyezik petéiket, hogy a kikelő lárvák a tücsök testébe mászva elfogyasszák mennyit növelheti a péniszét. Vizuális jelek[ szerkesztés ] Vizuális jeleket használnak a közismert nagy szentjánosbogár Lampyris noctiluca hímjei, amelyek fényvillanásokkal hívják fel magukra a nőstények figyelmét.

• Lovay Fruzsi
• Ültünk a konyhájában egy hosszú éjszakán át, beszélgettünk, közben boroztunk, teáztunk, ettük Zsófi remek spenótos lepényét, és nagyon sokat nevettünk.
• Átmeneti nemi szervek - alabardos-miskolc.hu
• Befolyásolja-e a sajtó az erekciót
• Igenis van olyan, hogy túl nagy! - Átok vagy áldás? +18

Szintén vizuális jelekkel kommunikálnak egymással egy lepkefaj Pieris protodice egyedei, amelyek szárnyain ultraibolya fényben látszódó pigment-mintázat található: a hímekén több, a nőstényekén kevesebb. A rovarok látnak az ultraibolya tartományban is, így meg tudják különböztetni egymást, ill. Vetélkedés a testi erőben[ szerkesztés ] A testi erőben történő vetélkedés intraszexuális szelekció nem ismeretlen, de viszonylag ritka a gerinctelenek rovarok között.

A hímek célja, hogy riválisukat a torkuknál vagy potrohuknál megragadva elcipeljék a nőstény közeléből és tőle valamivel távolabb jó alaposan "a földhöz vágják". Nemi szelekció az alsóbbrendű gerincesek között[ szerkesztés ] Interszexuális szelekció a hüllőknél — háromszarvú kaméleon. Az alsóbbrendű gerincesek halakkétéltűekhüllők között kevésbé látványos a nemi szelekció, mivel a madarakhoz és az emlősökhöz képest sokkal fejletlenebb az ivadékgondozásuk kivételek persze itt is vannak.

Ezen osztályokba tartozó fajok nőstényei általában igen nagyszámú ikrát, petét ill. A halakra inkább az interszexuális szelekció a jellemző: vagyis a két nem képviselői a másik testét figyelik annak méretét, alakját, színeitmintázatátés abból próbálják megállapítani egymás rátermettségét.

Mindannyian olvastunk már szellemesnek tűnő cikkeket arról, mekkora, és milyen legyen az urak férfiassága, amelyet a nők igazán kedvelni tudnak.

Vannak fajok [például a kölönte Cottus bairdi ], amelyek hímjei territoriálisak: ők ívóhelyet őriznek. A kétéltűek közül a békák hímjei ha a nőknek péniszük lenne hangjelekkel hívogatják a nőstényeket: közülük azok a sikeresebbek, amelyeknek a hangja a legmesszebbre hallatszik. Náluk is nagyobb azonban annak a lehetősége, hogy a hímek ragadozók zsákmányául esnek, ezért vannak néma fajok is.

Fontos dolgok

Vannak békafajokamelyek hímjei territoriálisak is: szaporodásra alkalmas vizes élőhelyet őriznek. A hüllőknél előfordul mind az intra- mind az interszexuális szelekció: a hímek megküzdenek egymással vagy különféle módokon udvarolnak a nőstényeknek. Nemi szelekció a madaraknál[ szerkesztés ].

• Felesége két pénisz
• 10 dolog, amit nem tudtál a péniszről | Az online férfimagazin
• Minden nőnek merevedése van a férfiaknál
• Sereg Tímea újságíró.